Bármikor kicsekkolhatsz…

Eagles

de elmenni úgysem tudsz!

Nem, nem székelyföldi helyzetkép a 21. századból, hanem a rocktörténelem talán legtitokzatosabb, legtöbbet (félre)magyarázott dala legendás zárósorai:

“Relax,” said the night man
“We are programmed to receive
You can check out any time you like
But you can never leave!”

Egy adott pillanatban a Billboard magazin mintegy 500, közkézen forgó magyarázatot számolt össze az Eagles 1976 végén megjelent Hotel California című szuperslágerré vált dalának magyarázataként. Ezzel csak a ditrói migráncspék-sztorinak sikerült a közelébe kerülnie, de az egy más kor és más nóta.

Pedig a magyarázat egyszerű, maga az alkotó, Don Henley mondta ki egy interjúban: a showbiz elmaradhatatlan része a ködösítés, a pontatlan fogalmazás, a szokatlanra, kevéssé megfoghatóra való törekvés. A dal pedig egyszerűen az amerikai álom” árnyoldaláról, az elüzletiesedett világról és az ezzel járó emberi csalódásokról szól.

2008-ban Felder így emlékezett a szöveg megírására:

„Don Henley és Glenn írta a szöveg jó részét. Olyasmi volt, mintha mindannyian éjjel autóztunk volna Los Angelesbe. Egyikünk sem származott Kaliforniából, és ha éjjel autózol L.A. felé… láthatod a horizonton ezt a parázsló fényt, és a fejedben kavargó képeket Hollywoodról és az álmaidról, szóval ilyesmi volt… amiről a dalt írni kezdtük.”

A Hotel California témáról Henley döntött, utalva arra, hogy akkoriban életüknek milyen szó szerinti és egyben szimbolikus központjává vált a The Beverly Hills Hotel. Henley a következőképpen emlékezett Los Angelesszel kapcsolatos személyes és szakmai tapasztalatukra: Alapos nevelést kaptunk az életről, a szerelemről és az üzleti életről. Beverly Hills még mindig egy legendás hely volt számunkra. Abban az értelemben egyfajta szimbólummá vált, a Hotel pedig mindannak a színtere volt, amit LA jelentett számunkra. Egyetlen mondatban úgy tudnám összefoglalni: ez volt az első menet vége az ártatlanság korában.

Frey egy filmszerű forgatókönyvet vázolt fel, melyben a hosszú sivatagi vezetésben elfáradt utazó egy helyet pillant meg, ahol éjszakára pihenőre térhet, de egy „különös alakok által lakott furcsa világba” csöppen, és „hamarosan kísérteties, klausztrofóbiás érzés fogja el, hogy egy nyugtalanító háló szövedékébe került, amelyből lehet, hogy soha nem szabadulhat”. Egy Cameron Crowe rendező és producer által készített interjúban Frey úgy nyilatkozott, hogy Henley-vel együtt azt szerették volna elérni, hogy a dal úgy kezdődjön, mint az Alkonyzóna egyik epizódja, majd hozzátette: „van ez a pasas, és mint a The Magus című film egyik alakját, valahányszor belép egy ajtón, mindig a valóság egy új formája fogadja. Úgy akartuk megírni a dalt, mintha az egy film lenne.” Az NBC-ben, egy Bob Costas által készített interjúban Frey úgy jellemezte a dalt, mint egy filmmontázst: „ugrás egyik jelenetről a másikra … egy pasas képe az autópályán, a szálloda képe, a pasas belép, az ajtó nyílik, fura emberek.” Majd folytatta: „úgy döntöttünk, hogy valami szokatlant hozunk létre, csak azért, hogy lássuk, képesek vagyunk-e rá.” Ezek után Frey ötlete alapján Henley megírta a dal szövegét, inspirációt filmekből és színdarabokból szerzett, sőt ihletszerzés céljából ő maga is kihajtott a sivatagba.

A szöveg egy részét, például a

„Her mind is Tiffany twisted, she got the Mercedes bends
She got a lot of pretty pretty boys she calls friends”

sorokat Henley szakítása barátnőjével, Loree Rodkinnal ihlette. A Tiffany luxuscégre utalás a mérhetetlen gazdagság utáni vágyra utal. A sorban Henley zseniális szójátéka is megjelenik: a Mercedes Benz elferdítésében a bends szó angolul a búvárok gyors dekompresszió okozta émelygését jelenti, a dalban a luxuskocsi által okozott szédülést. Glenn Frey-nek a The Very Best Of albumhoz fűzött magyarázó sorai szerint a

They stab it with their steely knives,
but they just can’t kill the beast

sorban a „steely” (acélos) szó a Steely Dan rockzenekar előtti játékos főhajtás volt, akik az Everything You Did című daluk szövegében utalnak az Eagles-re (Turn up the Eagles, the neighbors are listening – csavard fel az Eagles hangerejét, a szomszédok is hallgatják). Frey azt is megemlítette, hogy a dal megírását Steely Dan szövegeinek merészsége ihlette, és úgy gondolta, hogy dalukkal sikerült „tökéletes kétértelműséget elérniük”

Kétértelműség ide vagy oda, ma aligha van a hetvenes, nyolcvanas évek zenéjét bár felületesen is ismerő ember, akinek nem csengne ismerősen a dal. Az Eagles három különböző alkalommal vette fel a dalt Don Henley szólóénekével, kétszer a Los Angeles-i Record Plant stúdióiban, egyszer pedig Miamiban a Criteria Studiosnál. Először a riffet vették fel, de amikor az éneksáv felvételére került a sor, kiderült, hogy a hangfekvés túlságosan magas Henley énekhangjához, emiatt Felder E-mollból folyamatosan lejjebb vitte a hangnemet, míg végül H-mollnál állapodtak meg. A második felvételt amúgy is túlságosan gyors ritmusúnak ítélték. Miamiban finom módosításokat végeztek a hangszerelésen és a szövegen, majd számtalan felvételt készítettek. Ezek közül kiválasztották a legjobb öt-hat felvételt, és a legjobb részeket egymásba vágták egy felvétellé, így alakult ki a végleges változat.

Bill Szymczyk producer szerint 33 vágás volt a kéthüvelykes mesterszalagon.A befejező rész jellegzetessége egy gitárcsata Joe Walsh (aki Bernie Leadon helyére került annak 1975-ös távozása után) és Felder között. Ezt a részt Walsh és Felder három napig gyakorolta, hogy a szükséges zenei pontosságot elérjék. Walsh és Felder kezdetben improvizálni szeretett volna, de Henley ragaszkodott a Felder által készített első demófelvétel zenei alapjához.

Henley elhatározta, hogy a dalt kislemezként is kiadják, bár erre vonatkozóan Feldernek kételyei voltak, és a lemezkiadó is vonakodott, mivel a dal több mint hatperces hossza jócskán meghaladta a rádióállomások által rendszeresen játszott dalokéét. A zenekar ellenállt a kiadó kérésének és nem volt hajlandó lerövidíteni a dalt. Végül a dalt, az albumról a New Kid in Town után másodikként, kislemezként is kiadták. Egyes külföldi kiadások esetében a lemez borítója a Hotel California album borítójának átdolgozott változata lett, melyen a Beverly Hills Hotel David Alexander által készített fotója látható, a művészeti vezető John Kosh volt.

Miután a Hotel California a zenekar egyik legnépszerűbb dalává és koncertjeik állandó darabjává vált,[21] több élő koncertfelvétel is készült. A dalról készült első élő felvétel a zenekar 1980-as Eagles Live albumán jelent meg, majd egy megnyújtott bevezetőjű akusztikus változat következett 1994-ben a Hell Freezes Over újraegyesülési koncert CD- és videokiadványán. A Hell Freezes Over koncerten készült változatban a dalt nyolc gitáron játsszák, szándékosan spanyolos hangzással, Don Felder flamenco-inspirálta feldolgozásában és intrójával.

Walsh és Felder gitárpárbaja sokak szerint a legjobb akusztikus gitár-csata a rocktörténelemben.