Az Edda Művek (1983-ig Edda Művek Miskolc, az 1985-től Edda Művek Magyarország) Magyarország egyik leghíresebb rockegyüttese. Az együttes magva 1973-ban alakult Griff néven, majd 1974-től Edda néven folytatták (ezt tekintjük a zenekar születési évének a „miskolci időszámítás” szerint, valamint ez év szeptemberében lett Pataky Attila az énekes). 1977-ben került a zenekarba Slamovits István, akinek a zenéje meghatározta a zenekar hangzásvilágát. A klasszikus „bakancsos” felállás 1978 szeptemberére állt össze, amikor Zselencz László is a zenekar tagja lett. 1980-tól lett Edda Művek a nevük, és ezt tekintjük a zenekar születési évének „országosan”. A zenekar nevében a „művek” szó azt szimbolizálja, hogy az együttes Miskolcon, egy tipikus északkelet-magyarországi iparvárosban – az „acélvárosban” – kezdte pályafutását. A lemezeladást nézve Magyarország egyik legsikeresebb rockcsapata lett. Szinte valamennyi lemezük “bearanyozódott”. Ők voltak az elsők, akiknek vidéki létükre sikerült megtörniük a fővárosi zenekarok egyeduralmát.
Tartalomjegyzék
A kezdetek (1973-1977)
Két miskolci egyetemista, Halász József (zenekarvezető, dobok) és Ferenczi Zoltán (szólógitár) már 1972-ben megkíséreltek létrehozni egy együttest, de erre csak 1973-ban került sor, amikor létrejött a Griff, az Edda elődje. A zenekarnak nem volt kifejezett irányvonala, mindenféle zenét játszottak, amit csak a közönség hallani szeretett volna. Az egyetemi E/6-os kollégium próbatermében kezdtek el játszani, majd nemsokára az egyetemi Boci bárban (ma Rockwell Klub) léptek fel. A kollégium pincéjét próbateremnek rendezték be, a felszerelés nagy részét az egyetemi KISZ-szervezet kulturális bizottságától kapták. Népszerűségük hamar felfelé ívelt: bálokba, ötórai teákra, műsoros estekre hívták őket, és nemcsak a városban, hanem szerte Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Nem voltak hosszú távú terveik, mindössze az volt a céljuk, hogy az ösztöndíj mellé némi plusz jövedelmet szerezzenek. A zenekar harmadik állandó tagja Beély Katalin lett, Ferenczi Zoltán barátnője, aki korábban csak csellón játszott, itt viszont basszusgitáros lett.
Néhány hónap elteltével úgy tűnt, hogy nem volt szerencsés a zenekar névválasztása. A három tag ekkor sorshúzással kívánt dönteni: a Griff mellett a Falatrax néven gondolkodtak, de Ferenczi Zoltán talált egy könyvet édesapjának a könyvei közt, melynek címe alapján lettek végül Edda. (Érdekesség, hogy Riskó Géza “Edda Művek” című könyvében a név eredetére egyéb magyarázatok is találhatóak. Beély Katalin azt mondta el itt, hogy Halász József apósának a könyvei közt volt, másutt pedig az szerepel, hogy Halász Józsefné Miklós Rózsa talált rá a nevezett könyvre egy antikváriumban). Edda névvel az óizlandi-germán irodalomnak két nagy fontosságú alkotását jelölik. Ezek mitológiai és hősi énekek, mondai dalok, de van köztük drámai párbeszéd és tanító darab is. A régebbi a verses Edda-dalok gyűjteménye, a másik az úgynevezett “ifjabb Edda”, melyet Gábor Ignác fordított magyarra. A névválasztásból majdnem botrány lett, ugyanis a kulturális pártbizottságról „leszóltak”, hogy ezzel a névvel nem játszhatnak tovább, mivel Benito Mussolini lányát is így hívták. A vita úgy ért véget, hogy bemutatták az Edda-dalok című könyvet, s sikeresen érveltek az új nevük mellett.
A megalakulást követően számtalan tagcsere volt, melyeket alig lehet nyomon követni. Első énekesük Zsiga Zoltán volt (tőle alkoholproblémái miatt váltak meg), majd Fodor Attila (Foci), kiválásával – bevonult katonának – pedig Pataky Attila. A Miskolci Egyetem E/6-os kollégiumának pincehelyiségében tartott meghallgatásán dőlt el, hogy beválasztják. Nem sokkal később egy billentyűssel bővültek, Fancsik Zoltán személyében, akit nem sokkal később Deák Ákos váltott. Pataky Attila kivételes személynek számított, aki a zenekarba kerülése után hamarosan húzóember lett a csapatban, és félbeszakadt sportpályafutása után élethivatásának tekintette a zenélést. Az ő biztatására a vidéki zenekarok közül az elsők között megszerezték az ORI-vizsgát, de még ekkor is hihetetlennek tűnt, hogy az Edda egyszer országosan ismert zenekar lehet. A záróvizsgákkal azonban az alapító tagok válaszút elé kerültek. A diplomához közeledve világossá vált, hogy nem bírják már a felgyorsult tempót, számukra véget ért az Edda. Beély Katalin, az együttes egyetlen női tagja később rádiós szerkesztő lett. 1974 őszén Halász József Zalaegerszegre költözött, de még előtte átadta Pataky Attilának a zenekar vezetését. A zenekar nevének tulajdonjoga feleségére szállt át, aki ezt később Patakynak adta át.
1977-ig élénk zenészvándorlás volt az Eddánál. A zenekar tagjai voltak ebben az időszakban Szepcsik József (Sucu) dobos, Róna György basszusgitáros és Aranyosi György billentyűs. Pataky mellett rövid ideig egy másik énekes, Darázs István is tagja volt a csapatnak. Miután Szepcsik József bevonult katonának, a helyére Csapó György került a Reflexből. Csapó volt akkoriban az egyetlen ORI vizsgás zenész, ráadásul szintén Amati dobfelszerelésen játszott, mint Sucu. Szepcsik bevonult katonának, majd leszerelt, de nem tért vissza a csapathoz, mert két héttel később meghalt leukémiában. Elődje, Halász József szintén rákban hunyt el 1980-ban, az ő emlékére íródott 1985-ben az Emlékezni (egy régi jó barátra) című dal.
A “bakancsos” Edda (1977-1983)
1977-ben kereste fel Pataky a Budapesten albérletben élő Slamovits Istvánt, akinek épp akkor szűnt meg előző zenekara. Mindkettőjüknek határozott elképzelése volt, új útra lépnek, stílust váltanak, a kemény rock felé fordulnak. Ennek érdekében változtattak a néven is, innentől lettek Edda Művek. A miskolci zenekarokból kiválogatták a legjobb zenészeket, amolyan szupercsapatot hozva ezzel létre. Céljuk az országos siker elérése volt, ennek érdekében emberfeletti teljesítményt produkáltak. A budapesti bemutatkozás először nem volt sikeres (éppen egy Piramis-koncerttel egy időben léptek fel, így csak 178-an látták őket), de második nekifutásra már telt házas koncertet adtak.
Első nagylemezük 1980 májusában jelent meg, és ezidáig több mint kétszázötvenezer példányban kelt el. A mai napig rendkívül népszerű, számai közül több sláger lett. Szerepeltek Almási Tamás “Ballagás” című filmjében, a második nagylemezük több száma filmzeneként is szolgált. A dorogi rockfesztiválon forgatták “A pártfogolt” című film egyes jeleneteit, melyben az Edda is kapott szerepet egy koncertbetét erejéig. A felállás stabilnak volt mondható, bár adódtak problémák (Barta Alfonz bevonulása katonának, majd disszidálása, Zselencz László egészségi állapota). Az első nagylemez sikere után Platina Turnét tartottak, amelyen fúvósokkal színesítették a hangzásvilágot. Ekkor turnézott velük először többek között Gömöry Zsolt is, aki szaxofonon játszott. 1983-ban a Pataky és Slamovits közötti ellentétek odáig fajultak, hogy 1983. december 17-én búcsúkoncertet adtak. A szakítás oka, hogy míg Pataky ugyanazt szerette volna folytatni, amit eddig, Slamovits zeneileg többre vágyott. A gondokat tetézte, hogy harmadik nagylemezük anyagát a lemezgyár visszadobta, és egy szám kivételével (“Fekete élmény”) az egészet újra kellett írni (később ezek a számok a Pataky–Slamovits lemezen megjelentek). A két zenész között a viszony elmérgesedett, és bár később többször is kibékültek, kapcsolatuk meglehetősen hűvösnek mondható.[4]
Újrakezdés (1985–1993)
Pataky 1984-ben úgy döntött, hogy újraindítja az Eddát. Ehhez legelőször is tapasztalt zenészekkel kiutazott Norvégiába, ahol hónapokon keresztül “vendéglátóztak”, azaz egy szórakozóhelyen zenéltek. A tempó feszített volt, nappal tanulták az új számokat, éjjel játszottak, de a régi Edda két megmaradt tagja, Pataky Attila és Fortuna László itt kezdték el kimunkálni az új hangzást. Az Edda Művek 1985-ben tért vissza Patakynál jó tíz évvel fiatalabb budapesti zenészekkel, így a miskolci mítosz némileg veszített erejéből. Fortuna betegség miatt nem tudta vállalni a további zenélést, így innentől kezdve számítható a Pataky-Gömöry páros zeneszerzői korszaka. Csak 1988-ra sikerült stabilizálni a felállást (főként gitárosposzton volt nagy a fluktuáció), és zeneileg is ekkor értek a csúcsra. Ekkor jelent meg a máig legerősebbnek tartott lemez, a Változó idők. Akkoriban több szokatlan helyszínen játszottak: például a Lenin Kohászati Művek acélszerkezeti csarnokában, vagy épp a márianosztrai börtönben. 1990-ben jubileumi koncertet tartottak Miskolcon, ahol fellépett az aktuális felállás mellett a “bakancsos” Edda, sőt a legelső felállás is. 1991-ben a két gitáros, Alapi István és Pethő Gábor Kanadába mentek (állításuk szerint azért hozták meg ezt a döntést, mert ekkor még mindig ideiglenesnek érezték a helyüket, és attól féltek, hogy visszajönnek a régiek), helyükre Kicska László (basszusgitár) és Kun Péter (gitár) került. Kun érkezésével a hangzás is keményedett, ugyanakkor éppen ebben az időszakban vettek fel egy unplugged anyagot a Magyar Televízió újonnan indított műsorában.
Kun Péter azonban mindössze alig több mint két évig volt a zenekar tagja. 1993. július 10-én tisztázatlan körülmények között, közúti balesetben vesztette életét, éppen a hagyományos agárdi Edda-tábor alatt. Temetése után a zenekar romokban hevert, a folytatás is kétségessé vált a gyász miatt. Végül Alapi István visszatérésével újra stabilizálódott a zenekar. Kun emlékére íródott a csak rendkívüli alkalmakkor felcsendülő “Lelkünkből”.
Ma (1993–)
1997-ben Hetényi Zoltán került Donászy Tibor helyére, azóta stabil a felállás. 1998-ban angol nyelvű albumot dobtak piacra (Fire and Rain). 1999-ben Pataky Attila szólókarrierbe is kezdett, melynek keretén belül mulatós nótákat, illetve világslágerek magyar feldolgozásait énekelte, melyek miatt sok kritikát, de elismerést is kapott.
A XXI. századba lépve a zenekar hangzása is megváltozott némiképp. Hangsúlyos motívum lett az Edda részéről a magyarságtudat, illetve az ősök tisztelete, ezt a 2003-as “Örökség”, illetve a 2005-ös “Isten az úton” alapozták meg. Ettől az időtől kezdve lett erősebb Pataky politikai szerepvállalása is. A régi hagyomány, az ötévente a klasszikus felállással (is) megrendezett jubileumi koncert is megszűnt, miután a 2000-es Kisstadion-beli koncerten történtek (Slamovits István a gázsi miatt keveredett vitába a többiekkel) miatt Pataky és Slamovits többé nem hajlandóak egymás jelenlétében egy színpadon lenni.[forrás?] 2006-ban a Sláger Rádió támogatásával megjelent “A szerelem hullámhosszán”, a legnagyobb Edda-balladák újrahangszerelt változatait tartalmazó válogatásalbum. Körülbelül 5 évig tartó ígérgetés után 2008-ban megjelent az “Amíg él, el nem felejti” című első Edda-DVD, majd 2009-ben az “Átok és áldás” című album. Eközben Pataky is kiadta “Bor, szex, rock and roll… és lélek” című önéletrajzi könyvét.
Az Edda Művek dallamos, gazdagon hangszerelt rockdalai és balladái főként a fiatalok társadalmi és érzelmi életével, mindennapi örömeivel, problémáival foglalkoznak, főként a kétezres években játszik jelentős szerepet dalszövegeikben az aktuálpolitika. Az együttes évente közel száz alkalommal lép fel országszerte, valamint a környező országok magyarlakta területein.