The Police

Police

A The Police együttes 1977-ben alakult. Összességében az újhullám stílusirányzatához sorolható, de zenéjében jelen van a punk rock, a reggae (ezek főként a kezdetekkor) és a jazz is.

Tagok

  • Stewart Copeland, dob (1977. január –)
  • Henri Padovani, gitár (1977. január-augusztus)
  • Sting (Gordon Matthew Sumner), ének, basszusgitár (1977. január –)
  • Andy Summers, gitár (1977. július –)

1976. december 5-én Stewart Copeland (a Curved Air dobosa) először találkozott Stinggel, a Last Exit egyik koncertjén a newcastle-i St. Mary’s Collage-ban. Megkérte őt, hogy ha Londonba költözik, keresse fel. Az együttes neve Stewart Copeland ötlete volt, és első kislemezük felvétele előtt találta ki. Olyan szót szerettek volna, amely a világ minden táján ismert. Copeland egyszer megjegyezte, hogy azért döntöttek a police (azaz rendőrség) mellett, mert úgy gondolták, ilyen névvel szabadon kiadhatnak majd bármit.

Az együttes 1977. január 12-én tartotta első próbáját, Copeland londoni lakásán. A gitáros ekkor még Henri Padovani. Február 12-én készítették el első kislemezük, a Fallout/Nothing Achieving felvételét a londoni Pathway Stúdióban. Az alapító trió első fellépése a walesi Newportban volt, március 1-jén, Cherry Vanilla előzenekaraként (több városban is ők léptek fel előtte). Szintén előzenekarként kísérték végig a Wayne County & The Electric Chairs együttest hollandiai-belgiumi körútjukon.

A formáció első nyilvános fellépése a párizsi Circus Hippodrome-ban május 28-án volt, ezen kívül mindössze kétszer álltak közönség elé, londoni klubokban. Mivel nem sikerült lemezszerződést kapniuk, és Copelandet és Stinget jobban érdekelte a már útjára indult Police, ahova Summerst is meghívták, a Strontium 90 csak egy hónapig létezett. A párizsi koncert három száma, és a stúdióban rögzített öt felvétel 1997-ben jelent meg Police Academy címen (bónuszként szerepel rajta az Every Little Thing She Does Is Magic demófelvétele, mely Howlett házistúdiójában készült).

Július végén, augusztus elején a Police kétszer kvartettként lépett fel, de egy sikertelen stúdió session után Padovani kilépett; augusztus 18-án Birminghamben már a jól ismert trió játszott.

A Police 1981 februárjában megkapta első Grammy-díját, a legjobb instrumentális rock-számért (Reggatta de Blanc).

1982 februárjában már két Grammyt is elnyertek: a legjobb instrumentális rock-szám (Behind My Camel – ezen a felvételen egyébként Sting nem hallható: a basszust is Summers játszotta fel) és a legjobb duó vagy együttes által előadott rock-szám (Don’t Stand So Close to Me). Ugyancsak februárban a Brit Awardon ők lettek a legjobb brit együttes.

1984-ben ismét két Grammyt nyernek: a pop és a rock kategóriában is ők a legjobb előadók (előbbiben az Every Breath You Take-kel, utóbbiban a Synchronicity II-vel). Tulajdonképpen már ebben az évben, a márciusban befejeződő Synchronicity turné után feloszlottak, három 1986-os, az Amnesty Internationalt segítő koncertre azonban még összeálltak, s az utolsón jelképesen átadták hangszereiket a U2-nak. E szimbolikus mozzanat miatt ezt a fellépést tekintik az együttes búcsúkoncertjének (East Rutherford, USA, 1986. június 15.). Szintén 1986-ban készítették el utolsó felvételüket, a Don’t Stand So Close to Me újrafeldolgozását egyik válogatásalbumuk számára. Azóta kétszer játszottak együtt: 1992-ben Sting és Trudie Styler esküvőjén (augusztus 22.) Sting wiltshire-i házánál, és 2003. március 10-én a New York-i Waldorf-Astoria Hotelben, abból az alkalomból, hogy beválasztották őket a Rock and Roll Hall of Fame-be.

Hivatalosan soha nem oszlottak fel.

Nagylemezek:

  •         Outlandos d’Amour (1978)
  •         Regatta de Blanc (1979)
  •         Zenyatta Mondatta (1980)
  •         Ghost In The Machine (1981)
  •         Synchronicity (1983)
  •         Every Breath You Take (1986)
  •         Thier Greatest Hits (1990)
  •         Message In A Box (1993)
  •         Live (1995)
  •         Greatest Hits (1998)
  •         3 CD Collection (1999)