pop

Mint kakaós tekercs a kecskefej levesbe…

Igen, néha nézi az ember, hogy hogyan lehetett ide belekeveredni… Pedig egyszerű, mindenki, aki számít az vagy magyar, vagy magyar volt – s ha esetleg mégsem, akkor –  magyar lesz. Legfeljebb székely, de most ezt hagyjuk.

Legfeljebb kicsit túl hamar emigrált, mint legutóbb az a bizonyos asszonyság, vagy az apja emigrált túl hamar, mint annak a bizonyos nürnbergi fővádlónak, vagy  a szomszéd, akinek a macskája a csűr alá kölykezett, az mindenképpen magyar volt. Nem múlik el hét, hogy valami ilyesmi nem jönne szembe, már megszoktam, nem kapálózok ellene. Miért is nem születtem hottentottának, nem lennének ilyen gondjaim, ugye… Read More »Mint kakaós tekercs a kecskefej levesbe…

Данас нема млека, Данас нема хлеба

  • Pop-Rock

A hetvenes évek elején a hajnali járókelők még láthatták Erdély nagyvárosaiban (Kolozsváron, Temesváron személyesen megtapasztaltam) az ajtók elé kitett tejesüvegeket, néha az üveg alá becsíptetett bankjegyekkel, amint arra vártak, hogy a tejesember kicserélje őket a friss tejjel megtöltött palackokkal. Nem voltunk egyedül, tőlünk nyugatabbra is ez dívott. Ha az ember valamit üzenni akart a tejesnek, egyszerűen írt egy cetlit és betette a bankók vagy az apró mellé.Read More »Данас нема млека, Данас нема хлеба

Bármikor kicsekkolhatsz…

de elmenni úgysem tudsz!

Nem, nem székelyföldi helyzetkép a 21. századból, hanem a rocktörténelem talán legtitokzatosabb, legtöbbet (félre)magyarázott dala legendás zárósorai:

“Relax,” said the night man
“We are programmed to receive
You can check out any time you like
But you can never leave!”Read More »Bármikor kicsekkolhatsz…